2019. március 20., szerda

Március 15.


Egyesületünk tagjai részt vettek a bonyhádi március 15-i, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére tartott megemlékezéseken több helyszínen is. Reggel az evangélikus temetőben emlékeztünk meg Borbély Józsefről, a helyi nemzetőrség megszervezőjéről, illetve Friedrich Erhardtról, a bonyhádi nemzetőrök egyik tisztjéről. Ezt követően díszőrséget álltunk a Markovics Milán Mór százados, tábori lelkész által tartott szentmisén a katolikus templomban. A városi ünnepség keretében pedig megtörtént a csapatzászló avatásunk ünnepélyes keretek között. A zászló pontos mása az 1848as Tolna megyei nemzetőr zászlóalj csapatzászlaljának, amelyet jelenleg a Hadtörténeti Múzeumban őriznek. A hagyományos szertartás során először Markovics Milán Mór tábori lelkész áldotta meg a zászlót, majd korabeli szokás szerint a lelkész és a zászlóanya után a csapat tagjai is szögekkel rögzítették a zászlót a rúdjához. Markovics Mihályné zászlóanya felkötötte az avatás és áldás emlékére a zászloszalagot is, majd a csapatzászlót átadta dr. Borsos Balázs hagyományőrző nemzetőr hadnagynak, a csapat hagyományőrző parancsnokának. A parancsnok ezután megosztotta a jelenlévőkkel Cserey Ignác őrnagynak a budai 2. Honvéd zászlóalj zászlószentelésén 1848ban elhangzott beszédének néhány gondolatát, majd reményét fejezte ki, hogy a zászló alatt a bonyhádi csapat a jövőben sokszor fog megemlékezni a forradalom és szabadságharc Tolna megyei hőseiről, méltó emléket állít a nemzetőröknek, akik e zászló alatt harcoltak akkoriban. Miután a parancsnok díszsortűz kíséretében átadta a csapatzászlót a zászlóvivőnek, a csapat felsorakozott a zászlaja alatt, és a Rády József Huszárbandériummal együtt vezették a menetet Perczel Mór tábornok sírjához, ahol díszőrséget adtak, és az ünneplőkkel együtt elhelyezték az emlékezés koszorúit.

















2019. március 17., vasárnap

Zsámbék Kézifegyver




Február 10-én egyesületünk részt vett a Zsámbékon megrendezett III. Kézifegyver kiállításon, melyen számtalan sokasággal vettek részt mind kiállítók, mind nézők.  Reggel tíztől körülbelül délután négyig szinte folyamatos puskaropogás volt hallható a környéken.
A kiállítók közt találhattunk vikingektől kezdve. varsói szerződéses katonákon át a skót gyalogos hagyományőrzőig mindenfélét. A második világháborús hagyományőrzők voltak a legtöbben, ők egy kisebb hadijátékot is megrendeztek egymás között.
A mi bemutatónk körülbelül félórás volt, bemutattuk a korabeli toborzás menetét, s az őrmester úr elmondta a nemzetőrség történelmi hátterét, illetőleg bemutatta, hogy egy nemzetőr milyen felszerelésekkel rendelkezett, és azoknak mi volt a rendeltetése.  Ezután lőttünk egy sortűzet vezényelt töltéssel, és egyet önálló töltéssel. Sajnos a második esetben egyetlen puskán kívül semelyik nem sült el, mely jelenség valóban gyakori volt akkoriban is.
Miután a csapatok mind bemutatkoztak, és lement a világháborús hagyományőrzők hadijátéka, illetve a viking hagyományőrzők párbaja, mi lehetőséget adtunk mindenkinek a puskák kipróbálására, a csöpörgő eső ellenére is.
Egészen díszes, változatos korszakok hagyományait megőrző társaság jött össze, mondanom sem kell, jól éreztük mi is magunkat, volt helye mindenkinek kiállítani a felszerelésüket, egyenruháikat és nem utolsó sorban, a fegyvereiket.





Jövőre is tervezünk megjelenni ezen a színvonalas eseményen.
Erőt, Tisztességet!

Bakó Péter
hő. köznemzetőr, dobos
Perczel Miklós Nemzetőr Bandérium Hagyományőrző Egyesület

2019. március 15., péntek

Múzeumban a gyerekek

Március 14.-én a bonyhádi Völgységi Múzeumban jártunk, hogy a múzeumpedagógiai osztállyal közösen hangoljuk a bonyhádi diákságot március idusára. A foglalkozás az Ókértől Ozoráig című időszaki kiállításhoz (Melynek megalkotásában sokat segédkezett egyesületünk elnöke, Bodai Barna is) kapcsolódott. A foglalkozáson a diákok kokárdát, csákót készíthettek, mi addig az udvaron az állandó lőporfüstért voltunk felelősek.
                Az első csoport 250 fővel délelőtt fél 10-kor érkezett meg. A korosztályok változtak, a harmadik osztályos tanulóktól kezdve a nyolcadik osztályig minden korcsoporttal összefutottunk a nap folyamán. A diákok előtt őrmesterünk szónokolt, sok kérdést tett fel a diákoknak, akik kisebb-nagyobb segítséggel megválaszolták a kérdéseket. A nyitó kérdést – „ki tudja, milyen ruha van rajtam?”- meglepetésünkre sokan helyesen válaszolták meg, egy negyedikes fiú rögtön rávágta, hogy nemzetőr. Természetesen a huszár klisé nem maradhatott el a nap folyamán, de mellette voltunk „rendőrök és kommandósok” is.
               Miután mindent elmeséltünk a kor harcászatáról, ruháiról, fegyvereiről, nem maradhatott el a szuronyharc és a sortüzek sokasága sem. A kovás puskáknak hála, többször be tudtuk mutatni azt is, hogy milyen, mikor a három puskából egy, vagy épp egy sem sül el. Utóbbi esetben elmeséltük a gyerekeknek, hogy ilyen gyakran előfordult a rohamozó ellenséggel szemben is, erre ők együtt érző nevetéssel reagáltak.
               A nap folyamán 10 órától délután 4-ig nagyjából 500 gyermek fordult meg előadásainkon, de sok érdeklődő jött oda hozzánk az utcáról is. A múzeummal szomszédos öregek otthonából is sok idős érkezett, ők is érdeklődve élvezték a bemutatónkat.
               Késő délután a Magyar Honvédség munkatársai tartottak csapatunknak tájékoztatót az önkéntes, szerződéses és hivatásos katonai szolgálatról. Egyesületünkben két szerződéses katona is tag, illetve sokunk érintett a katonai pályát illetően, így mindenki élvezte a közvetlen hangvételű előadást.

Bodai Barna hő. őrm.

















2019. március 6., szerda

Szolnok 1849-2019




Március 2-án játszottuk újra a Szolnoki csatát, melynek idén 170 éve, hogy megtörtént.  A városnak stratégiailag fontos szerepe volt, mivel híddal rendelkezik a Tiszán.
Történelmi háttér (részletek Hermann Róbert Rubiconban publikált cikkéből): a Vécsey Károly vezérőrnagy vezette 6. és a Damjanich János vezérőrnagy vezette 8. hadosztály február végén Cibakháza és Törökszentmiklós között álltak fel. A magyar fővezér, Henryk Dembiński altábornagy tervében fontos szerep jutott a két hadosztálynak. Feladatuk az volt, hogy Szolnoknál megtámadják az ott található ellenséges hídfőt, s nagy erőkkel előnyomulva, magukra vonják az ellenséges fővezér, Windisch-Grätz figyelmét, mialatt a magyar fősereg az Eger–Gyöngyös–Hatvan–Budapest útvonalon a császáriak oldalába kerül.
Ezt a tervet azonban a kápolnai csata meghiúsította. Ennek ellenére a támadást nem fújták le, így március 5-én megkezdődött a Szolnok elleni bekerítő hadművelet. A magyar támadók legalább 12 000 főt és 35 löveget számláltak; ennek az erőnek kb. egynegyede tartozott Vécsey hadoszlopához. Karger dandárja nagyjából 5800 főt és 12 löveget, Ottingeré 1450 főt és 6 löveget számlált.
Csapatunk reggel tízkor már gyakorlatozott, hiszen három újonccal kezdhettük az idei szezont. Szokásunk szerint a Váci Huszár és Nemzetőr Bandériummal együtt alkottunk egy egységet. Ebédünket a honvédtiszti étkezdében fogyaszthattuk, mely egy finom, kiadós adag jókai bableves volt. Délután, míg a koszorúzások zajlottak, mi felelevenítettük a tűzfogásokat. A csatatéren pirotechnikát telepítettek ki, hogy még látványosabb legyen a hadijáték, illetőleg még kettő darab füstgránátot is kaptunk, hogy megteremtsük a csatatéri ködöt. Egységünk a jobb szárnyon harcolt együtt a Wysocki Légió Hagyományőrző Egyesülettel.
Az ütközet az osztrákok egy tüzérségi pozíciójának elfoglalásával kezdődött, melyet a Budai 2-ik és a Szegedi 3-ik Honvédzászlóalj zászlóalj tett meg, ezután elhelyezkedett a magyar tüzérség, és sortűzzel üdvözölte a császáriakat. Az osztrák sereg az előnyomulásra válaszul a vérteseket vetette be
 Eközben mi a jobbszárnyon előre vonultunk, ám az ellenség gránátosai és sorgyalogsága nem hagyta csak úgy elfoglalni Szolnokot: két-három rohammal próbálták seregünket visszaszorítani, de mint az alábbi képeken látható, mi álltuk a sarat.
Hosszas küzdelem árán egy mindent elsöprő szuronyrohammal azonban megtörtük az utolsó védelmi vonalukat, és Szolnokot újra magyar kézben tudhattuk.
A csata után Székely Tibor, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség elnöke mondott beszédet, dicsérte az alakulatok fejlődését mind a kiképzettség, mind a felszerelés terén.
Idén 23. alkalommal rendezték meg a Szolnoki hadijátékot, 130 gyalogossal, 30 tüzérrel, 8 ágyúval és 15 lovassal, és Brno-ból jött egy cseh gránátos hagyományőrző csapat is.
Találkozzunk jövőre is Szolnokon!
Erőt, tisztességet!

Bakó Péter
hő. köznemzetőr, dobos

Perczel Miklós Nemzetőr Bandérium Hagyományőrző Egyesület

https://www.facebook.com/budaihonvedek.hu/posts/2003147086655157






2018. december 31., hétfő

Év végi zárás

Bandériumunk igazán friss és reménytelivé vált jövőképet lát maga előtt a 2018-as eseményeink és változások miatt. Idén a záró gyűlésünkön minden fontos elemet megtéve (szavazások, beszámoló, leltár stb.) után megemlékeztünk a móri csatáról és egy jó hangú ebéddel zártuk az évet. A jövő évben pedig számos program vár ránk, szerettel látunk mindenkit programjainkon és körünkben.






Austerlitzben jártunk

Csapatunk tagjai szerezsánként verték Napóleon csapatait Austerlitzben december elején.


2018. november 21., szerda

Minősítő vizsga, elméleti és fegyverkezelési vizsga

A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség gyalogsági és tüzérségi alaki és küllemi minősítő, illetve elméleti és fegyverkezelési vizsgája 2018. november 17-én a Kecskeméti Repülő Bázison került megrendezésre.  
További képek és videók: https://goo.gl/ts5eBo





fotók: magyarhuszar.hu