Szent István és államalapítás

Szent István állama nem csupán történelmi tett volt, hanem hazateremtés. Ahogy jó hazatérni otthonunkba, családunk körébe, úgy jó hazatérni országunkba, hazánkba, ha elhagyjuk azt. A kultúra tehát nem unalmas valóság, hanem az otthonunk. Ennek alapjait fektette le István király. Ha ismerjük és átéljük nyugalmat, biztonságot és erőt ad, ha nem akkor hazátlanok, otthontalanok leszünk, bárhol is legyünk a világban, bármilyen jólétben is.
A bonyhádi ünnepségen, nagy esőben, de helytállva álltunk díszőrséget nemeztőr hagyományőrző egyenruhánkban. Első alkalommal esővédő köpenyünknek is hasznát vettük.

SZENT ISTVÁN, NEMZETI ÜNNEP

Bonyhádon szentmisével és istentisztelettel kezdődött, majd a művelődési ház előtt tartották az ünnepi megemlékezést, amelyen részt vett Potápi Árpád, nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Filóné Ferencz Ibolya ügyvivő alpolgármester is. A szentmisét P. Illés Albert S.J. celebrálta, a kenyeret a liturgián Markovics Milán Mór tábori lelkész, nemzetőr bajtársunk áldotta meg.

A városi művelődési háznál ünnepi beszédében Filóné Ferencz Ibolya ügyvivő alpolgármester, a Wass Albert szobor mellett állva őt idézte: " Hontalan vagyok, mert vallom, hogy a gondolat szabad, /mert hazám ott van a Kárpátok alatt/ és népem a magyar. Ki tudná jobban értékelni szent királyunk által megteremtett, megalapozott hont, mint éppen a hazájától megfosztott ember?" Beszéde után a város történelmi egyházainak lelkészei megáldották a kenyeret, illetve az ünneplő embereket.

A képviselő-testület 1997-ben alapította a Merész Konrád-díjat, amellyel az oktató-nevelő munkában, illetve a tehetséggondozás területén kiemelkedő eredményt elért emberek szerepvállalását ismerik el. A díjban az idén Nikolov Tamásné, Istenes Gizella, nyugalmazott óvónő részesült. Korábban alegységünk egyik támogatója Markovicsné Schreiber Hilda vehette át a díjat.

A városi ünnepség egészén bonyhádi alegységünk nemzetőrei figyelemreméltó kitartással bizonyították rátermettségüket, hiszen több órás díszőrség állás fizikailag és mentálisan is jelentős kihívás. Két fő 1800-as évekbeli nemzetőr hagyományőrző egyenruhában, a többiek pedig az MNOSZ hivatalos gyakorlójában díszelegtek.

Szent István ünnepe

Az idei augusztus 20-i megemlékezés Bonyhádon ünnepi istentisztelettel kezdődött, ahol díszőrséget álltak tagjaink.

A művelődési központ előtti téren Potápi Árpád János polgármester ünnepi köszöntő beszéde után megszegte az új kenyeret, amelyet Aradi András evangélikus lelkész, Erb József katolikus plébános, prépost, Mészáros Zoltán református lelkész, Pátkai Béla baptista lelkész áldottak meg.

E napon adták át a Bonyhád Város Önkormányzati Képviselő-testülete által 1997-ben alapított, az oktató-nevelő munkában, illetve a tehetséggondozás területén kiemelkedő eredményt elért személyek számára létrehozott Merész Konrád-díjat, melyről tavaly már részletesebben is beszámoltunk.

Az ünnepségen a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium Zelke Néptáncegyüttese adott műsort, mi nemzetőrök itt is díszőrséget adtunk hagyományőrző és szolgálati egyenruhában.

Ezúton is szeretnénk megköszönni minden nemzetőrünk szolgálatát az ünnepen.
.

AUGUSZTUS 20.

Nemzetőrségünk már évek óta díszőrséggel támogatja a városi Szent István napot. Idén templomszentelési emlékünneppel és ünnepi istentisztelettel kezdődött az augusztus 20-i program Bonyhádon az evangélikus templomban. A katolikus templomban a szentmisét pater Illés Albert S.J. celebrálta.

A művelődési központ előtti téren Potápi Árpád János polgármester ünnepi köszöntő beszéde után megszegte az új kenyeret, amelyet Aradi András evangélikus lelkész, Erb József katolikus plébános, Mészáros Zoltán református lelkész, Pátkai Béla baptista lelkész áldottak meg.

A Bonyhád Város Önkormányzati Képviselő-testülete által 1997-ben alapított, az oktató-nevelő munkában, illetve a tehetséggondozás területén kiemelkedő eredményt elért személyek számára létrehozott Merész Konrád-díjat és mellette az  Év Pedagógusa Díjat (amit oktatási miniszter írt alá) 2012-ben Markovics Mihályné, a Varázskapu Bölcsőde és Óvoda idén nyugdíjba vonult, egykori intézményegység-vezetője vehette át, aki egyben a helyi nemzetőrség lelkes támogatója is. Ezúton is gratulálunk neki!

Pályaleírás

Markovics Mihályné született Schreiber Hilda. Édesapja bányász, édesanyja kereskedő, majd főként háztartásbeli, akik két nővérével a II. világégéskor kerültek Eszékről Nagymányokra.

Nagymányokon született. Általános iskola után a bonyhádi Petőfi Sándor Gimnáziumban érettségizett.

1973-ban képesítés nélküli óvónőként kezdett el dolgozni bonyhádi Cipőgyár óvodájában.

A kecskeméti Óvónőképző Intézetben 1978-ban óvónői oklevelet szerzett.

Férje Markovics Mihály. Házasságukból 2 fiú született Márk és Milán Mór.

A Cipőgyár 1989-ben átadta a városnak az óvodáját, melynek tag óvodavezetője lett.

Aktívan részt vállalt a bonyhádi óvodák helyi óvodai nevelési programjának kidolgozásában.

2000 júniusában Bonyhád Város Önkormányzata 5 évre a város óvodáinak vezetői feladatok ellátásával bízza meg. Feladatainak minél hatékonyabb elvégzése érdekében elvégezte a közoktatás vezetői iskolát. Időközben a hét bonyhádi tagóvoda hat kistérségi tagóvodával bővült.

Ezek igazgatása, szakmai vezetése igazi kihívást jelentett számára.

Életének egy mottóját Vörösmartytól többször idézte „csak az a közösség becsüli meg magát és jelenét, kinek gondja van a múltra”

Az ő forrásfeldolgozásának (mely a másoddiplomájához kapcsolódik) eredménye egy igen gazdag bonyhádi óvodatörténeti kiállításból létrehozott Óvodamúzeum a Perczel utcai óvodában. Később egy kétszerzős műnek lett mindez alapja, amely 2004-ben került nyomtatásra, s melynek címe: 110 évesek a bonyhádi menedékházak.

Munkabírása, talpraesettsége bizonyította, hogy képes a feladatok ellátására, ezért 2005 szeptemberétől Bonyhád Város Önkormányzata újból megbízta a vezetői feladatok ellátásával. Ezen megbízatását egészen ez év június 30.-ig látta el.

Pályáját - mint óvónő a gyerekek iránti szeretet, a kiemelkedő szakmai felkészültség, kreativitás és kezdeményező képesség jellemezte. Nyitott az új módszerek, eljárások iránt. Sokat tett a hátrányos helyzetű gyerekek érdekében.

Amikor csak tehette a gyerekek közé ment, így egyrészt a gyakorlatban is láthatta, hogy mi az, amit valóban tenni érdemes, másrészt lehetősége volt rendszeresen is találkozni a gyerekekkel azokon a hittanórákon, melyeket vezetőként is megtartott heti rendszerességgel.

Vezetőként a csökkenő gyereklétszámok ellenére küzdött az óvodák megmaradásáért, az emberek álláshelyeiért. Nagyfokú empátiát tanúsított a dolgozók iránt és jó munkakapcsolatot alakított ki a fenntartókkal és társintézményekkel.

Munkáját 1990-ben Miniszteri Dicséretben, 2012-ben BONI díjjal és Pedagógus Szolgálat Emlékéremmel ismerték el.

2010-től a Bonyhádi Német Kisebbségi Önkormányzat vezetőségi tagja.

AUGUSZTUS 20.

Már több éve érezhetően nagyfokú érdektelenség követi a sajtó részéről nemzeti-állami-egyházi ünnepeinket. Idén sem volt ez kivétel. A bonyhádi augusztus 20-i ünnepen két tagunk állt díszőrt, mind az egyházi szertartáson, mind a városi kenyértörésen, megemlékezésen. Fényképes beszámoló tehát nem született rólunk-róluk, és azóta sem tudtunk szerezni-találni, így csak ez a szöveges beszámoló maradhatott.
Országunk, nemzetünk, városunk, becsületünk és a katonai hagyományok felé mi megadtuk a tiszteletet.

AUGUSZTUS 20.

2010-ben, immáron harmadszorra is mi adtuk a bonyhádi díszőrséget a városi nemzeti ünnepen. A díszőrség tagjai Mátyás Norbert nőr. tőrm. és Nagy Annamária nőr. tőrm. adták. Az díszőrség megszervezésének előkészítéshez és a fotók készítéséhez köszönet Borsos Balázs nőr. szds. és Markovics Mihály nőr. tzls. uraknak. Az ünnepi kenyeret a város lelkészei, köztük Markovics Milán Mór fhdgy., tábori lelkész úr áldotta meg.