HOHE díjátadó

A Honvéd Hagyományőrző Egyesült nevében, annak jubileuma alkalmából adományozott díjakat adott át Kovács János alezredes (nemzetőr vezérőrnagy) a mai nap Szekszárdon a megyei közgyűlés megnyitása előtt. A díjazott dr. Pálos Miklós volt államtitkár a korábbi megyei közgyűlés alelnöke, illetve Szekszárd polgármestere Ács Rezső volt.
A díszőrségben dr. Borsos Balázs és Markovics Mihály állt helyt. Az alkalom záróaktusaként Markovics Milán Mór, katonalelkész emlékezett meg rövid imában a Magyarországon elhunyt katonákról, kik előtti tiszteletük jelélül mindenki felállt a teremben.

fotók: Kiss Albert (Szekszárdi Vasárnap)

Szovjet átvonulás miatt emlékeztek Abaligeten

   Az Abaligeti Egyházközség vezetője Hóbár Csaba plébániaigazgató 2014. november 30-án, az abaligeti Szovjet átvonulás 70. évfordulóján megemlékezést szervezett.
   1944. november 30-án a Szovjet csapatok átvonulásakor a falu központjában tartózkodó 33 magyar katona hősi halált halt és lövést kapott a templom lélekharangja. Az Egyházközség 2010-ben az lelőtt katonák tömegsírjánál kopjafát állíttatott. A lélekharangot 1994-ben egy magánszemély adományából újraöntötték, fel is helyezték a templomtoronyba, de használatba nem került. Az idei évfordulóra kiépítésre került a lélekharang vezérlése. A harangot 2014. november 30-án, vasárnap a 11 órakor kezdődő ünnepi szentmise elején szentelte fel Dr. Udvardy György megyéspüspök úr.
A szentmisét követően a templomban ünnepi beszédet mondott Dr. Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet Főigazgatója, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület országos elnöke. A megemlékezés után koszorúzás volt a temetőben a kopjafánál.
   Az alkalmon díszőrséget állt a pécsi nemzetőrök mellett 1848-as nemzetőr hagyományőrző egyenruhában Markovics Mihály nőr. hdgy , koszorút helyezett el többek között a Magyar Honvédség és a Magyar Nemzetőrség, illetve a Honvéd Hagyományőrzők nevében vitéz lovag Kovács János nőr. vőrgy., a Templomos Lovagrend nevében Várszegi Csaba,  a Tábori Lelkészi Szolgálat nevében Markovics Milán Mór fhdgy, tábori lelkész.

fotók: M. Mihályné- Schreiber Hilda

2013, Október 23.

1956 Forradalom és Szabadságharc ünnepe és emlékezete alkalmából idén is jelen voltunk és szolgáltunk a városi ünnepségen.
Szabó Oszkár nyugállományú őrnagy, katolikus tábori lelkész tartotta a szentmise homíliáját. Beszédében Kapisztráni János érdemeit emelte ki.
Az ünnepen idén nagyon sokan voltak, kivonultak az Evangélikus Gimnázium kollégistái, Potápi Árpád János polgármester beszédet mondott, majd Marosvásárhelyről a Román Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
Jelen volt Schlichterle László is Svédországból: Kiss Kitti mondta a verset a Perczel utcánál és az országzászlónál. A régi városházánál a BONI gimnazistái emlékeztek egy kiválóan sikerült előadással. A síroknál Szabó Oszkár, tábori lelkész beszélt és közös imádkozással emlékeztünk a két hősre.

IKONOK ÉS KIRÁLYOK

   Nemzetőr bajtársunk kiállításán voltunk jelen 2012. április 3-án Bonyhádon a Művelődési Központban. A művész Markovics Mihály egyben nemzetőr törzszászlósként aktív tagunk is. Elsősorban a keresztény hit képi világban legkifejezőbb formáját választva ikonokat alkot, illetve a magyar nép és a kereszténység kapcsolatának igazi hús-vér szimbólumait festette meg ikonjellegű képekben: magyar királyokat. Ezenkívül volt néhány érdekesség is.

A kiállítást az intézmény igazgatónője Juhász Józsa nyitotta meg személyes gondolataival, bevezető beszédet pedig a művész fia Markovics Milán Mór tábori lelkész, nemzetőr tagunk tartott. A lelkész az ikonokról szólva elmondta, hogy ezek nem műalkotások, hanem tanúk, másfelől pontos iránymutatást adott arra vonatkozóan, hogyan kell nézni az ikonokat és hogy a legfontosabb szimbólumok mit jelentenek rajtuk. Ugyanakkor azzal fejezte be beszédét, hogy mivel tanúk, ezért nem szabad túlmagyarázni, se előítéletekkel nézni, inkább beszéljenek az alkotások önmagukért.

A kiállítás nemcsak a képek, hanem a megnyitó hangulata miatt is érdekes volt: sötétben kezdődött gregorián dallamokkal és élőben előadott Ave Maria darabbal. Közben egy ferences barát festett egy iniciálét a sarokban.

A kiállítás végén Kovács János nőr. vezérőrnagy gratulált a művész úrnak és egy értékes könyvet adott ajándékba.
Az alkalomról több újságcikk (lsd. a keresőben) és az MR6-on (Pécsi regionális rádió) élőben és felvételről (rádión vagy internetről) is hallható egy-egy riport vasárnap (várhatóan 8-án vagy 15-én) az ökumenikus műsorban.

A jobb lenti kép forrása >>

RIPORT TAGOKKAL 3.

Vannak olyan tagjaink is, akik más-más okból, de nem egyenruhás tagjaink, támogatóink. Többféle oka lehet ennek: például valaki a fegyveres testület, vagy rendvédelmi testület aktív tagja (és már egyenruhásként szolgál), vagy egy független szervezet tagja (pl. ügyészség), vagy politikai beosztást tölt be (pl. képviselő). Ők, szakmai okokból (félreértések elkerülése miatt, elfogultság elkerülése végett) nem lehetnek teljes jogú tagjai közösségünknek. Ám őket sem tiltja el semmi attól, hogy szimpatizáljanak velünk és programjainkon részt vegyenek, versenyeinken támogassanak stb.

Jelen riportunkban Markovics Milán Mórt kérdezem, aki ma már a Magyar Honvédség tábori lelkésze. Ebbéli minőségében, katonai egyenruhában, elöljárói engedélyével, közös programjainkon megjelenhet, ám nemzetőrként egyenruhát nem visel. Ugyanakkor fontos számára is, hogy tőlünk indult mielőtt katonává lett, nálunk tanult meg sok alapot, mellyel könnyebben vette a Honvédség támasztotta akadályokat. Máig támogatja és segíti csapatunkat: kezdve a szakmai dolgoktól egészen a honlap szerkesztésééig.

1. Miért lettél nemzetőr?

Gyerekkorom óta érdekel a katonaság, a háború és a béke kérdése. Mindig izgalmasnak találtam, foglalkoztatott, hogy a katonák nemes célokért küzdöttek, mégis erővel tették. Az is érdekelt, hogy sok filmben nem kigyúrt, küzdősportokban nevelkedett embert, hanem hétköznapi embereket láttam sikeres katonának. Ráadásul a valós történelmi ismereteim is jobban elmélyítették bennem ezt a kérdést, amikor saját és híresebbé vált ősökről derült ki, hogy áltagos emberekként emberfeletti dolgokat voltak képesek túlélni, vagy éppen méltósággal veszíteni. Röviden tehát érezni szerettem volna ezt az egész rendszert saját bőrömön.

2. Mi az, amit kaptál a Nemzetőrségtől?
Formát, lehetőséget és kapcsolatokat. Sorrendben tahát egyenruhát, ami több mint szövet, múlt és millió ember vérének erejét hordozó habitus. Lehetőséget arra, hogy közösségben tanuljam meg a katonaélet alapjait: egyenruhaviselés, alakiság, versenyek, utak, különös hadisírok, utazások. Megismerhettem kutatókat, katonákat, megannyi más hivatást űző embert, akik segítségemre voltak ha elakadtam valamiben, vagy éppen eljutottam általuk olyan helyekre, ahova egyébként nem juthattam volna: legyen szó a "dobogóról", vagy egy világháborús sírhely feltárásáról.

3. Erre számítottál?
Az első lépés az volt, hogy felhívtam a megyei parancsnokot (aki nyugállományú katonatiszt és a nemzetőrség tábornoka), mert városunkban ilyen jellegű közösség még nem volt, leszámítva 1848-49-et és 1956-ot, de az más rendszer volt. Katonai kultúrális-hagyományőrző közösség sem volt Bonyhádon. Amikor felvette a parancsnok a telefont nem egy szigorú, mogorva hang fogadott, hanem egy vicces, életvidám ember, akivel a kapcsolatunk gyümölcsöző is lett. Ember tervez...

4. Miért ajánlanád másoknak?
Azt láttam a nemzetőrségben, hogy sokféle ember megtalálhatja benne azt, amit keres: valaki a díszőrségben, valaki a sírok kutatásában, valaki a katonai jellegű feladatokban, sportokban és így tovább. Röviden talán azért ajánlanám, mert éppen olyat adhat, amit ma a legtöbb ember hiányként fogalmaz meg: hús-vér ismerettséget, barátokat, fegyelmet, közösséget, sikerérzést.

5. Mi neked a Nemzetőrség?
A Nemzetőrség nekem több mint az egyesületi forma, amiben ma működik. Ez csak egy keret, hogy legitim legyen. Nekem ez identitás, amit nem vehetnek el tőlem és mástól sem, csak eldobhatom, ha méltatlan leszek rá. Valami, ami közösséget és belső tartást ad.

BÖHÖNYE

2011. június 8-i ünnep előtt, melyen képviseltettük magunkat, több napon át kilenc alsó bajorországi katona dolgozott a böhönyei német-magyar katonatemetőben. Parkosítási, felújítási munkákat hajtottak végre, újrapolírozták a fejfákat, a temető díszburkolatú sétányát teljes egészében felszedték és újra lerakták, sőt újat is építettek.

A német katonák az 1993-as államközi megállapodás keretében érkeztek hazánkba a Német Háborús Sírokat Gondozó Népi Szövetség kérésére. A szövetség szervezésében évente hajtanak végre bevetéseket a Bundeswehr katonái Európa országaiban.

A német kollégák éves szabadságuk terhére, önkéntesként érkeztek Magyarországra. Az ünnepségen a német katonák mellett koszorút helyezett el a logisztikai ezred megbízott parancsnoka, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum hadisírgondozó irodájának képviselője, a népi szövetség magyarországi nagykövete, Böhönye község polgármestere, és a MATASZ Somogy megyei szervezete.



Az ünnepséget Lackner Pál dandártábornok, evangélikus püspök és Markovics Milán Mór főhadnagy, tábori lelkész német és magyar áldásával zárták.

Helybéli sajtó az eseményről:
http://www.sonline.hu/somogy/kozelet/akiket-sikerult-beazonositani-felvestek-a-nevuket-a-sirokra-382300

Nyílt nap a laktanyában

A Boconádi logisztikai ezred nyílt napján a gyerekek és felnőttek megnézhették milyen a katonák világa, airsoft fegyvereket is kipróbálhattak, tűzoltó és katonai járművekbe ülhettek, kiállításokat és harcművészeti előadásokat tekinthettek meg.

Laktanyai nyílt napot tartott a Boconádi logisztikai ezred elsősorban azért, hogy a kaposvári és környékbeli általános-, és középiskolás diákokhoz közelebb vigyék a katonák világát. A fiatalok pénteken megnézhették, milyen is az élet "angyalbőrben". Azt remélik, ha pályaválasztás elé kerülnek, ezt a pályát választják.

Az ügyességi versenyeken túli bemutatók és kiállítások a felnőtteknek, sőt a nyugállományú katonáknak is emlékezetes napot adhatott.

Ezen a napon bonyhádi csoportjaink is részt vettek. Érdekes volt látni a katonák közelharc bemutatóját, melyet gyakorló késsel és gumi AK-val hajtottak végre. A 3D puzzle, a repüléstörténeti, csapatörténeti, katonai missziós kiállítás és a tábori lelkészek életét bemutató fotókiállítás sokunk számára egy nem ismert világba nyújtott betekintési lehetőséget.

Katonai papszentelés

.




.
-

további fotók: megtekinthetők és rendelhetők a bonyhádi lottozó melletti fotószaküzletben!
Köszönet nekik a képekért!

Bonyhádon 2010. augusztus 15-én, a katolikus Nagyboldogasszony nevű ünnepen pappá (katonalelkésszé) szentelte Bíró László katonai ordinárius (katonai püspök) Markovics Milán Mórt. Az eseményen jelen volt a Magyar Honvédség katolikus Tábori Lelkészi kara, katonák, katonai hagyományőrzők (nemzetőrök), a Szent György Lovagrend megyei priorja és tagjai, a Rády József Huszárbandérium huszárai.
A felszentelt pap 2006 óta aktívan részt vett a bonyhádi katonai hagyományőrzés, hadisírgondozás, honvédelmi témájú előadások szervezésének területén. Ennek folyamán jött létre dr. Borsos Balázzsal együtt a bonyhádi MNOSZ, MATASZ és a HOHE új és szervezett formájában. Ezen szervezetek által ma már természetes, hogy a bonyhádi ünnepeken katonai rendben, díszőrség (egyenruhás) növelje az ünnep fényét. Több kutatói eredmény (hadisírgondozás) is kapcsolható ezen bonyhádi egyesületek munkájához. Fontos kiemelni, hogy mindezt politikailag függetlenül, a rendvédelmi szervek és az önkormányzat tudtával és jóváhagyásával tudják mind a mai napig végrehajtani. Az újonnan felszentelt pap korábban már átadta ezen szervezetek vezetését, egyrészt az egyházi, másrészt a katonai szolgálatra való felkészülés okán. Kiemelte azonban, hogy a Magyar Honvédséggel jó kapcsolatot ápoló civil szervezetekkel továbbra is szívesen együttműködik, és amennyire ez katonaként lehetséges segíteni is szeretné a munkájukat.