SÍRGONDOZÁS

A Honvédelmi Minisztérium elindított egy talán még sohasem felmérő feladatot, melynek célja, hogy a Magyarországon fellelhető hadisírokat egy adatbázisba tömörítsék. Ennek alapja egy jogszabályi változás, mely elérhetővé teheti ezeket az adatokat és kötelezi az önkormányzatokat, hogy ezen adatokat beszolgáltassák. (hadisir.hu alapján)
Miközben a fenti feladat előkészületein fáradozunk, hogy segítsük a bonyhádi önkormányzatot a csaknem egy tucat temetőt felmérni, közben egy másik temetővel kapcsolatos feladatban is részt vettünk.

Bonyhádon két zsidó temető van. Az egyik a neológ, a másik az ortodox. A gimnázium mellett lévő bejárat visz az egyikhez (ortodox), melyben még ma is vannak temetések, a városban még élő néhány fő zsidó ide temetkezik. Éppen a múlt héten volt egy ilyen (sajnos még a közeli ismerősök számára sem nyilvános) szertartás.

Mindenesetre a másik - felügyelt, de rendszeresen nem gondozott - neológ temetőt
egy az ELTE Hebrenisztika szakon végzős diák vállalta, hogy dokumentálja, valamint a szakdolgozatában illetve egy jövendőbeli könyvébe beemeli ennek a bonyhádi temetőnek "történelmét". A munkálatok csiszolással, ecseteléssel, számozással jártak. Mindezt nehezítette, hogy a temető alatt keresztbe-kasul pincerendszer van kiépítve, mely több helyen láthatóan már be is szakadt. Mivel egy nap alatt 1700 sírt kellett feltérképezni-lefotózni, rendbetenni így több önkéntesre is számítottak.


Sajnos csak hatan jelentünk meg a helyszínen, aki érdemben munkát tudtak végezni, és csak hárman maradtak délutánra, így két napos lett a munka. A feladatban mi is csak részben tudtunk jelen lenni, de elmondhatjuk, hogy a temető emléke (adatokkal és mindennemű információval) rajtunk is múlott, hogy megmaradhat.



bal oldali kép: háborúban elesettek és ez alatt meghaltak (névadatokban hiányos) emlékműve.
jobb oldali kép: a híres bonyhádi csodarabbi sírja. (az egymásnak támasztott kőtábla közé - zsidó szokás szerint - kéréseket dobnak.

MÁRCIUS 15.

A 14-én leszakadó hó és orkán erejű szél miatt az ország nagy részén lelassult és leállt a forgalom. Télen is ritka lenne, annyi hó esett két nap alatt az országra. Ilyen körülmények között kellett helytállnunk a bonyhádi ünneplő közösséggel az ünnep helyszínein.

Az ünnepség Borbély József '48-as evangélikus lelkész, nemzetőrség szervezőjének sírjánál kezdődött, ahol Aradi András a bonyhádi evangélikus lelkész tartott megemlékező beszédet. Mi, nemzetőrök, díszőrséget álltunk és fejet hajtottunk a '48-as nemzetőrök sírjai előtt.

Ezt követően a katolikus templomban álltunk díszőrséget, ahol Markovics Milán Mór tábori lelkész tartott megemlékező szentmisét. Beszédében kiemelte, hogy a szabadság a lélekből fakad, így nemcsak azzal lehet elpusztítani, ha megölik a testet, mely hordozója a léleknek, hanem azzal is, ha megöljük a lelket bűnökkel, aminek alapja lehet a pénz, a hatalom, a hűség hiánya.

A szentmise után rövid állománygyűlés keretében előléptették azokat a tagokat, akik a bonyhádi alegységben a legeredményesebb munkát folytatták.

Az ünnepség a helyi Művelődési Központban folytatódott, ahol önkormányzati díjakat adtak át, majd a Vörösmarty Színjátszó Kör tagjai és a BONI tánctagozatos növendékei adtak elő egy műsort.
A műsor után - már kisebb számban - átvonultak a vendégek a központban lévő Perczel Mór szoborhoz (a Kálvárián lévő sírja megközelíthetetlen), ahol a nemzetőrség díszőrsége mellett megkoszorúzták a mellszobrot.

 

Kommunizmus áldozatai

A város kérésére idén is díszőrséget álltunk a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján, melyet a Magyar Köztársaság Országgyűlés 2000-ben rendelt el. Minden év február 25-én tartják a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapját. Bonyhádon az Országzászlónál gyűltek össze a megemlékezők. Borbáth Nikolett szavalata után Szabó Tibor önkormányzati képviselő mondott beszédet, azt követően megkoszorúztuk az emlékművet.

Az ünnepről videófelvétel készült, itt megtekinthető.
A tavalyi ünnepről készült beszámolót itt lehet olvasni. 
A képviselő beszéde elolvasható itt. 
A megemlékezők között állt az Országos '56-os Szövetség bonyhádi alapszervezetének elnöke is, akivel egy riport olvasható itt.

Perczel Miklós - előadás

Perczel Miklóst talán kevésbé ismerik, mint testvérét Mórt, azonban nekünk Nemzetőröknek az Ő tevékenységének megismerése, és megőrzése kiemelkedően fontos, hiszen a Tolna megyei nemzetőrség megszervezőjeként, majd vezetőjeként kiemelkedő érdemeket szerzett a megyei nemzetőrségnek a szabadságharc során. Az ő életéről tudtunk meg többet dr. Dobos Gyula előadásában, a Bonyhádi Völgységi Múzeum Perczel termében. Az előadáson a bonyhádi alegység néhány tagja is részt vett.

A Perczel családdal kapcsolatos kiállítást tartalmazó termet az előadás alkalmára egyesületünk segítségével kiegészítettük a Tolna Megyei Nemzetőrség jelenlegi zászlajával - amelyhez prof. dr. Király Béla ny. vezérezredes (+), az 1956-os Nemzetőrség főparancsnoka adományozott zászlószalagot - illetve az 1849-es honvéd lovassági történelmi zászlóval.

(Dr. Dobos Gyula, a Tolna Megyei Levéltár ny. igazgatója, Perczel kutató.)

Állománygyűlés

Alegységünk tevékenysége nemcsak az, ami látványosan megjelenik, hanem a mögötte lévő folyamatos szervezés. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy évente egy-két alkalommal közösen leüljünk: értékeljük a múltat, tervezzük a jövőt, megbeszéljük a felmerült problémákat.

Jelen alkalommal (a bonyhádi Művelődési Házban) az elkövetkező hónapok programjait beszéltük meg, a jövő évi ünnepi állománygyűléssel egyetemben, illetve új belépő tagunkról esett szó.

Természetesen továbbra is várjuk az érdeklődőket, akik szeretnék kipróbálni magukat közöttünk!

OKTÓBER 23. (2012) BONYHÁD

Sokan talán azt gondolhatnák, hogy milyen egyszerű a mi szolgálatunk: zászlót tartunk és vonulunk. Pedig eme feladat megszervezése több napos elfoglaltság, nem is beszélve a formalitásról, alakiasságról. Idén egyik nemzetőrünk: Markovics Mihály nőr. tzls. egy '56-os zászlót készített, melyen szerepelt a két bonyhádi '56-os hős neve, a kivágott címer és két golyó ütötte nyom, mely mind-mind lényeges szimbóluma eme korszaknak, mely az emberi szabadság magyar szívből kiindulóan világhírré vált eszményét hirdeti.

Az idei ünnepség is a Boros Dezső díj átadásával kezdődött városunkban. Idén Rutkai Péter, a Bonyhádi KSE kiváló kosárlabdázója kapta meg a kitüntetést.

Szentmisével folytatódott a program, amelynél a bevonulást és kivonulást mi nemzetőrök vezettük fel. A szentmisén elhangzott gondolatokat mi is magunkénak valljuk: az ember szabadnak, nem szolgának született, az '56-as hősök nem a szovjetek ellen harcoltak, hanem a szabadságért. Ez utóbbi ugyanis nagy különbség: nem egy másik diktatúrát kerestünk magunknak, hanem saját életünket, szabadságunkat. Végül, de nem utolsósorban: manapság, amikor annyi honfitársunk, főleg fiatalok távoznak el hazánkból, mi valljuk Vörösmartyval: "

A nagy világon e kívül

Nincsen számodra hely;

Áldjon vagy verjen sors keze:

Itt élned, halnod kell.

 Fáklyás felvonulással és koszorúzással indult tovább a menet az Iparos udvarhoz, ahol az '56-ban alakult Magyar Nemzetőrség "főhadiszállása" volt, és ahol eme napon, de már idén Filóné Ferencz Ibolya, Bonyhád alpolgármestere mondott beszédet és álltunk büszkén díszőrséget elődeink előtt.

A következő állomás a Szabadság téren lévő 56-os emléktábla volt, a hol az '56-os Forradalmi Tanácsnak volt a székhelye. Itt a BONI Széchenyi István Általános Iskola diákjai pedig műsorral készültek. Ezt követően a Vörösmarty-téren található 56-os emlékmű megkoszorúzása volt napirenden, végül gyertyákat gyújtottak a megemlékezők a bonyhádi hősök sírjánál, a katolikus temetőben a két bonyhádi '56-os hős sírjánál, majd imádkoztak Erb József, bonyhádi plébános vezetésével.

-

.