HADISÍR NYILVÁNTARTÓ

Immár országosan elérhető az interneten az az adatbázis, mely a hadisírok kutatóinak igazi aranybánya lehet. Háborúkban elhunyt/elesett személyeket ezentúl anélkül is kereshet bárki, hogy otthonról kimozdulna. Persze ez csak eszköz, a kutatás és még inkább a felderítés, továbbra sem interneten zajlik majd.
Nagy lehetőség, hogy immáron bárki hozzáférhet ehhez a rendszerhez. Ennek köszönhetően talán még több kérdésre kapunk majd választ, ami a háborúkat és a katonákat illeti.

RIPORT TAGOKKAL 3.

Vannak olyan tagjaink is, akik más-más okból, de nem egyenruhás tagjaink, támogatóink. Többféle oka lehet ennek: például valaki a fegyveres testület, vagy rendvédelmi testület aktív tagja (és már egyenruhásként szolgál), vagy egy független szervezet tagja (pl. ügyészség), vagy politikai beosztást tölt be (pl. képviselő). Ők, szakmai okokból (félreértések elkerülése miatt, elfogultság elkerülése végett) nem lehetnek teljes jogú tagjai közösségünknek. Ám őket sem tiltja el semmi attól, hogy szimpatizáljanak velünk és programjainkon részt vegyenek, versenyeinken támogassanak stb.

Jelen riportunkban Markovics Milán Mórt kérdezem, aki ma már a Magyar Honvédség tábori lelkésze. Ebbéli minőségében, katonai egyenruhában, elöljárói engedélyével, közös programjainkon megjelenhet, ám nemzetőrként egyenruhát nem visel. Ugyanakkor fontos számára is, hogy tőlünk indult mielőtt katonává lett, nálunk tanult meg sok alapot, mellyel könnyebben vette a Honvédség támasztotta akadályokat. Máig támogatja és segíti csapatunkat: kezdve a szakmai dolgoktól egészen a honlap szerkesztésééig.

1. Miért lettél nemzetőr?

Gyerekkorom óta érdekel a katonaság, a háború és a béke kérdése. Mindig izgalmasnak találtam, foglalkoztatott, hogy a katonák nemes célokért küzdöttek, mégis erővel tették. Az is érdekelt, hogy sok filmben nem kigyúrt, küzdősportokban nevelkedett embert, hanem hétköznapi embereket láttam sikeres katonának. Ráadásul a valós történelmi ismereteim is jobban elmélyítették bennem ezt a kérdést, amikor saját és híresebbé vált ősökről derült ki, hogy áltagos emberekként emberfeletti dolgokat voltak képesek túlélni, vagy éppen méltósággal veszíteni. Röviden tehát érezni szerettem volna ezt az egész rendszert saját bőrömön.

2. Mi az, amit kaptál a Nemzetőrségtől?
Formát, lehetőséget és kapcsolatokat. Sorrendben tahát egyenruhát, ami több mint szövet, múlt és millió ember vérének erejét hordozó habitus. Lehetőséget arra, hogy közösségben tanuljam meg a katonaélet alapjait: egyenruhaviselés, alakiság, versenyek, utak, különös hadisírok, utazások. Megismerhettem kutatókat, katonákat, megannyi más hivatást űző embert, akik segítségemre voltak ha elakadtam valamiben, vagy éppen eljutottam általuk olyan helyekre, ahova egyébként nem juthattam volna: legyen szó a "dobogóról", vagy egy világháborús sírhely feltárásáról.

3. Erre számítottál?
Az első lépés az volt, hogy felhívtam a megyei parancsnokot (aki nyugállományú katonatiszt és a nemzetőrség tábornoka), mert városunkban ilyen jellegű közösség még nem volt, leszámítva 1848-49-et és 1956-ot, de az más rendszer volt. Katonai kultúrális-hagyományőrző közösség sem volt Bonyhádon. Amikor felvette a parancsnok a telefont nem egy szigorú, mogorva hang fogadott, hanem egy vicces, életvidám ember, akivel a kapcsolatunk gyümölcsöző is lett. Ember tervez...

4. Miért ajánlanád másoknak?
Azt láttam a nemzetőrségben, hogy sokféle ember megtalálhatja benne azt, amit keres: valaki a díszőrségben, valaki a sírok kutatásában, valaki a katonai jellegű feladatokban, sportokban és így tovább. Röviden talán azért ajánlanám, mert éppen olyat adhat, amit ma a legtöbb ember hiányként fogalmaz meg: hús-vér ismerettséget, barátokat, fegyelmet, közösséget, sikerérzést.

5. Mi neked a Nemzetőrség?
A Nemzetőrség nekem több mint az egyesületi forma, amiben ma működik. Ez csak egy keret, hogy legitim legyen. Nekem ez identitás, amit nem vehetnek el tőlem és mástól sem, csak eldobhatom, ha méltatlan leszek rá. Valami, ami közösséget és belső tartást ad.

RIPORT TAGOKKAL 2.

Ahogy jeleztük az első riportban néhány tagunkkal készült interjút olvashatunk majd a közeljövőben róluk és a nemzetőrséggel való kapcsolatukról.

Jelen riportban Nagy Richárd nőr. őrmesterrel beszélgettem, ugyanazon kérdéseket feltéve, amit az előző riportban is. Richárd egyenruhás, aktív, viszonylag új tag köztünk. Szorgalmas és érdeklődő hozzáállásának köszönhetően a bonyhádi alegység és díszőrség nélkülözhetetlen tagja lett.

1. Miért lettél nemzetőr?
Mindig is ápoltam a hagyományokat, és az egyik portálon olvastam a Nemzetőrségről egy cikket, illetve az 1848-as és 1956-os elődeink példamutatásán továbbhaladva úgy éreztem, hogy nekem is köztük a helyem.

2. Mi az, amit kaptál a Nemzetőrségtől?
Először is elismerést, és nagyon sok embert ismertem meg a rendezvények során amin részt vettünk, illetve még egy olyan plusz dolgot, ami az egész életstílusomat meghatározza, amire nagyon büszke vagyok, elég csak megnézni a galériában a képeket.

3. Erre számítottál?
Igen erre számítottam, bár a rendezvények előtt van bennem egy pici feszültség, hogy minden a terv szerint menjen, de egy idő után beleedződik az ember.

4. Miért ajánlanád másoknak?
Azért tudnám ajánlani másoknak is, mert egy olyan közösségnek lehet tagja, ahol megtudhatja hogy mi a Nemzetőrség, mi a feladatuk, célkitűzéseik, illetve elődeink hagyományait továbbvíve hazafiasságra nevelni az ifjúságot.

5. Mi neked a Nemzetőrség?
Egy olyan életstílus, ami nem csak a rendezvényeken való fellépésben nyilvánul meg, hanem a hétköznapjaim részévé vált, amiért külön köszönet illet meg minden bajtársat. 

RIPORT TAGOKKAL 1.

Új sorozatban szeretnénk a tagjainktól néhány választ kapni olyan kérdésekre, amikre kíváncsi lehet az érdeklődő olvasó is. Többféle tagság létezik alegységünkben. Az egyikben egyenruhásan és tevékenyen vesznek részt a feladatokban, a másikban mindenben részt vesznek, amiben tudnak és lehetséges, de egyenruha nélkül. Ezenkívül vannak támogató tagok is.

Jelen riportban Mátyás Norbert nőr. törzsőrmesterrel beszélgettem, aki nem sokkal az alapítás után lett tag. Ő aktív, egyenruhás bajtársunk. Őrmesterként lett tagja csapatunknak, ám szorgalmas és eredményes munkájának következtében már előléptették. A városi ünnepségek állandó résztvevője, így a díszőrség legaktívabb tagja is.

1-Miért lettél nemzetőr?
Mert úgy éreztem, hogy ezzel tudok valamit kezdeni vagy cselekedni. Új dolognak tartottam, nem bántam meg, hogy beléptem, ez biztos!

2-Mi az, amit kaptál a Nemzetőrségtől?
Sok embert ismertem meg, olyanokat. Sok jó dolog van amit kaptam hm... csak a Bácsalmás ahol voltunk, hogy más ne említsek. Ott a járőrversenyen másodikok voltunk erre is büszke vagyok. Arra, hogy meg tudtam mutatni hogy én is érek valamit! De sok más dolog is amiért megérte, hogy csatlakoztam a nemzetőrséghez.

3-Erre számítottál?
Igen erre számítottam, de bevallom először féltem mi is lesz belőle: tudom-e csinálni vagy nem! Amikor elkezdődnek az ünnepségek kis szorongás van bennem, de utána megy minden magától!

4-Miért ajánlanád másoknak?
Először is azért ajánlanám, hogy tudják meg mi is ez a nemzetőrség mit és miket kell csinálnunk vagy csinálniuk ha tagok lesznek. Tudják, hogy sok dolgot fognak megtanulni és sok emberrel ismerkedhetnek meg. Felfigyelnek ránk és számitanak a munkánkra!

5-Mi neked a Nemzetőrség?
Egy cél, hogy nem csak azért vagyok, hogy létszámot növeljem, hanem, hogy ott legyek az ünnepségeken.

ALAKISÁG

  Az alakiság szabályozott mozgásformák összessége, egyöntetű tevékenység  és fegyelmezett magatartás.
A korai időkben fontos volt, hogy a ma már általánossá vált kommunikációs lehetőségek híján nagyobb számú embert tervezett módon lehessen irányítani. Ez elsősorban a hadászatban vált lényegessé, ahol már a megkezdett mozgások közben is szükségessé válhatott egy-egy csoport átrendezése, átmozgatása. A számos előny közé számít a fegyelmezett megjelenés, a csoportmunka fejlődése, összehangolódás, átláthatóság és így tovább. Az alakiság jól illeszkedett a katonaság lényegéhez. Jóllehet a 20. századtól véget ért a klasszikus csoportokban való támadás/védekezés (gondoljunk a napóleoni háborúkra), a csoport továbbra is fontos maradt. Az alakiság pedig nemcsak önfegyelemre nevel, hanem rendet teremt.
Sokféle alakiság alakult ki: fegyverrel, járművekkel és így tovább. A legismertebb és legáltalánosabb az eszköz nélküli forma. A katonai, nemzetőr hagyományőrzés, a fegyveres szerv, rendvédelmi szervek, a katasztrófavédelem mind-mind elsajátítja, részben a fentiek miatt, az alakiság alapjait. 



Mivel csapatunk többször jelenik meg ünnepségek, megemlékezések alkalmából és saját programjaink is sokszor katonás rendben zajlik, ezért alapvető, hogy ismerjük az alakiság alapjait és azt pontosan és helyesen hajtsuk végre. Ezért döntöttünk úgy, hogy ezentúl időnként felfrissítjük, az újaknak pedig megtanítjuk azokat az alapmozdulatokat, mely elengedhetetlen egy-egy koszorúzás, csoportmozgás, egymás közötti hivatalos érintkezés kapcsán.
Hiába a hideg a gyakorlás fontos, így civil ruhában, de nagy elszántsággal gyakoroltunk, hogy méltó legyen minden megjelenésünk a jövőben. 
Az alkalomra Markovics Milán Mór főhadnagyot kértük meg, hogy a Honvédség aktuális alakiságát segítsen elsajátítani és gyakorolni a mozdulatokat. 


A közeljövőben más izgalmas programok is várnak ránk, amiről igyekszünk alaposan beszámolni majd.

2011. OKTÓBER 23 . FORRADALOM

Bonyhádon és Szekszárdon is megemlékeztünk október 23-ról és segítettünk az ünnepek végrehajtásában. Bonyhádon a templomban, majd a több állomású emlékhelyeken is díszőrséget álltunk. Köszönjük a nemzetőr tagok helytállását és a szervezők segítségét!

ÜLÉS

   Bátaszéken, október 16-án egyesületi ülést (állománygyűlést) tartottunk. A fő téma a megyei tevékenységünk jogi alapjainak megbeszélése, a megyei tagdíj változásával kapcsolatos teendők megvitatása és rendezése, illetve az alegységek (vagyis a városi nemzetőr vezetők) beszámolója volt.

ARADI VÉRTANÚK

   Idén már nem is kell keresnünk lehetőségeket, mert számos rendezvényre kérnek fel bennünket. Elsősorban a városi ünnepségeken számítanak ránk, ahol nemzetőr hagyományőrzőként, díszőrséget állva tudjuk az ünnep méltóságát még kifejezőbbé tenni. Idén az október 6-i ünnepi megemlékezés, a Nemzeti Gyásznap keretén belül, hagyományosan a Kálvária-dombon történt Perczel Mór honvédtábornok sírjának megkoszorúzásával. Beszédet mondott Steiner Krisztián, a BONI főigazgatója, verset mondott Ujvári Bors Benedek, a Vörösmarty Színjátszó Kör tagja, a zenét a városi zeneiskola népzene tagozatának növendékei biztosították.
A díszőrséget aktív nemzetőr tagjaink álltak, köszönet érte!
A fényképeket Nagy Otília készítette.

 

AUGUSZTUS 20.

Már több éve érezhetően nagyfokú érdektelenség követi a sajtó részéről nemzeti-állami-egyházi ünnepeinket. Idén sem volt ez kivétel. A bonyhádi augusztus 20-i ünnepen két tagunk állt díszőrt, mind az egyházi szertartáson, mind a városi kenyértörésen, megemlékezésen. Fényképes beszámoló tehát nem született rólunk-róluk, és azóta sem tudtunk szerezni-találni, így csak ez a szöveges beszámoló maradhatott.
Országunk, nemzetünk, városunk, becsületünk és a katonai hagyományok felé mi megadtuk a tiszteletet.

VITÉZI RENDEK

Magyarországon az, hogy valaki vitéz nem kellően ismert. Persze mindenki hallott róla, sokan tudják is, hogy az nemcsak a bátorságra egy jelző, hanem egy cím is, sőt név előtt is látták már használni.

Használata részben alapítója Horthy személyének nem egységes megítélése és egy 1947-es törvény miatt esetleges. Ráadásul többféle vitézi rend is alakult, ami nemcsak a visszaélésekre adott lehetőséget, hanem a rend szellemiségével ellentétes jelenségeket produkáltak.
Éppen ezért óriási lépésnek tekinthető, hogy végre egyesültek a különböző hazai rendek. Erről olvashatunk többet a honvedelem.hu oldalon.