Bár a törökök és a magyarok között még hazánk török megszállása alatt sem csak gyűlölet volt, azért kétszáz évnyi vérontás mégis magát magyarázza. Napjaink háborúiból azt is tudhatjuk, hogy az ember képes a legembertelenebbre: testi és mentális kínzásokra.
"Az oszmán-törökök hódítása a 14. század végén érte el a Magyar Királyság határait, majd Nándorfehérvár (Belgrád) 1521. évi elfoglalásával vetette meg lábát Magyarországon. Ettől kezdve állomásoztak török csapatok magyar területeken. Tartós berendezkedésükre végül a mohácsi vész (1526), majd Buda eleste (1541) teremtett lehetőséget. Ettől kezdve folyamatosan bővítették az ország középső részén megszállt területeiket, amelyek Szigetvár és Gyula eleste (1566) után már a késő középkori magyar állam 40 százalékát tették ki. Ezt az ék alakú területet az 1699. évi karlócai békéig birtokolták, megszálló csapataik segítségével kiépítvén saját várláncolatukat, közigazgatásukat és adóztatási rendszerüket." - MVE
A történelem fintora, hogy ma a törökökkel együtt szolgálnak magyar katonák a NATO-ban, így például a Bosznia-hercegovinai EUFOR misszióban.
Ha megkérdezzük, hogy mire volt jó ez a hosszú szenvedése mindkét nemzetnek, akkor néhány évtizede még az ország, illetve a birodalom fennmaradásáról esett szó. Ma azonban inkább a belőle levont tanulságok és bölcsesség az, ami leginkább szolgálja azt a jót, amiért képesek vagyunk összefogva más, egymás ellen háborúskodó nemzetetek között békét teremteni.
Talán ez az, amire mi nemzetőrök is gondolhatunk, amellett, hogy az elesett katonák hősies helytállása és áldozatuk előtt tisztelgünk. Az ünnepségen felszólalók többször említették a NATO tagságunkat, ami politikai tartalma mögött ilyen emberi magasztos elemeket is sejthet.
Az ünnepségen Szekó József országgyűlési képviselő, Mohács város polgármestere mondott beszédet, majd Surján László, az Európa Parlament képviselője után Kátai Zoltán kobzos előadását követően ünnepi beszédet mondott Eleni Tsakopoulos Kounalakis (levele itt olvasható), az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete. Az ünnepen a közös imát Bábel Balázs érsek vezette, majd a különböző szervezetek (beleértve a Nemzetközi Szent György Lovagrendet) a Nemzetőrséggel elhelyezték koszorúikat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése