Megemlékezés Antall Józsefről

Azt mondják, hogy a hosszan tartó barátság alapja, ha nem esik szó politikáról és vallásról. Valójában mégis azoknak köszönhetjük a társadalmi fejlődést, akik vállalták, nem becsukják előtte a szemüket, hanem foglalkoznak vele.

Kétségtelen, hogy mindmáig érzékeny téma, ha például Kossuthról esik szó, hát még Horthyról. Ám hiba lenne csak elítélő vagy csak felmagasztaló módon gondolkodni róluk. Ám akár milyen módon minősítjük a változásokat, az állóvizet olyan emberek képesek csak megmozgatni, akik szembe mernek nézni az árral.

Antall József, Magyarország miniszterelnöke, a harmadik köztársaság, vagyis a rendszerváltás utáni első magyar kormány vezetője volt. Munkája és tettei - úgy tűnik - egyre kevésbé vonható az aktuálpolitikába, és egyre inkább a diktatúra utáni felszabadult ország elnökeként néznek rá az emberek.

Ha nem is csak személye, de a rendszerváltás hozta el, hogy Magyarországon újra beinduljon a civil élet, többek között közösségünk a Magyar Nemzetőrség is, mely azelőtt - politikai függetlensége oka ellenére - nem lett volna kívánatos. Pedig a nemzetőrök mindig kilógtak a politika sorából. Az 1800-as években a magyar nemzet védelmében (az osztrák felsőség ellenében), a második világháborúban (igaz csak esetlegesen) az elnyomó idegen és hazai diktatórikus hatalom ellen, majd '56-ban a szovjet erők ellen alakult meg, ám minden esetben a józan magyar nemzet érdekében. A rendszerváltás volt az egyetlen olyan nagy léptékű változás Magyarországon, ahol nem volt szükség a nemzetőrségre mint fegyveres szervezetre. Ám emlékezetükre annál inkább szükség lett, nem is szólva kulturális szerepéről. 

Nem volt kérdés tehát, hogy lerójuk tiszteletünket Antall József emlékére szervezett nem pártpolitikusok által szervezett ünnepségén, ahol olyan emberek jöttek össze, akik nem pártoskodó politikust, hanem politikust, államférfit és tudóst láttak benne.

Árpád vonal

Tagjaink Tóth Bence: Az áttörhetetlen Árpád-vonal - a Magyar Királyi Honvédség önvédelmi rendszere a Keleti-Kárpátokban című előadásán vettek részt.

Az Árpád-vonal a Magyar Királyi Honvédség védelmi rendszere volt a második világháború idején az Északkeleti- és Keleti-Kárpátokban. Érdekessége eredményessége, hiszen áttörhetetlennek bizonyult. Elfoglalni és áttörni csak megkerülésével tudta az ellenség, és azzal, hogy a megkerülés miatt kivonták a német és magyar csapatokat.

Egy újabb történetelmi élménnyel és több ismerettel térhettünk haza.

Hőseink, szeretteink; szeretett hőseink

Mindenszentek ünnepe (ami már állami munkaszüneti nap is) és a halottak napja vallásos és nem vallásos emberek számára is elhunyt szeretteink és ismerőseink emléknapja.  Mindenki "elzarándokol" ilyenkor arra a helyre, ami a legjobban emlékezteti már nem élő hozzátartozójára, ismerősére. Ez elsősorban a temető és a sírhely. A vallásos szokás a szent emberekre (úgymond a mennybe jutottakra) és a mennybe igyekvőkre (akikért még imádkozunk) emlékezik meg, a vallásból kulturális szokássá vált esemény a személyes és közösségi szeretteinkre igyekszik figyelni.
Katonai hagyományőrzőkként úgy gondoltuk fontos, hogy saját szeretteink túl ezen a napon odafigyeljünk azok végső nyugvóhelyére is, akik katonaként, nemzetőrként adták életüket hazánkért. Végiglátogattuk tehát a sírokat, így nemcsak emlékezni tudtunk, hanem láttuk is a sírok állapotát, és látták az emberek is, hogy vannak sírok, melyeket talán már senki sem látogat, pedig akik ott nyugszanak nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy mi ma békében és nyugodtan emlékezhessünk róluk és a többiekről.

2013, Október 23.

1956 Forradalom és Szabadságharc ünnepe és emlékezete alkalmából idén is jelen voltunk és szolgáltunk a városi ünnepségen.
Szabó Oszkár nyugállományú őrnagy, katolikus tábori lelkész tartotta a szentmise homíliáját. Beszédében Kapisztráni János érdemeit emelte ki.
Az ünnepen idén nagyon sokan voltak, kivonultak az Evangélikus Gimnázium kollégistái, Potápi Árpád János polgármester beszédet mondott, majd Marosvásárhelyről a Román Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
Jelen volt Schlichterle László is Svédországból: Kiss Kitti mondta a verset a Perczel utcánál és az országzászlónál. A régi városházánál a BONI gimnazistái emlékeztek egy kiválóan sikerült előadással. A síroknál Szabó Oszkár, tábori lelkész beszélt és közös imádkozással emlékeztünk a két hősre.

Aradi 13

2001-óta nemzeti gyásznap.
Az Aradi 13 mindenki számára ismerősen cseng. Sokunknak azonban inkább emelkedett hangvételű ünnepet jelent, semmint 13 hús-vér embert. 13 katonai vezető és számos magyar katona vérbe fagyva - ez a valóság. Ám az is, hogy sok magyar katona talált menedéket külföldön, például az USA-ban, ahol nem egy nemcsak pompás katonai karriert futott be, de az észak-amerikai ország történelmének formálói is lettek. Az itthon maradt 13 katona - szimbolizálva számos bajtársuk  áldozatát is - nem karriert futottak be, hanem szembenéztek a halállal. Nem lehet ítélkezni egyikük felett sem, a maguk módján mindenki azt tette, amit helyesnek vélt.

Mi, akik sok évvel utánuk egy olyan ország tagjai vagyunk, akikért ők küzdöttek, kötelességünk megemlékezni róluk, és még inkább arról, amiért harcoltak. Ez a cél egy független, szabad ország, mely nem pusztán egy elvont idea, hanem egyéni szabadságunk biztosítéka.

Idén is fontosnak véltük hát, hogy közösen a város azon polgáraival, akik ezt hasonlóan hiszik, díszőrségünkkel növeljük az ünnep fényét.

A program FÁKLYÁS STAFÉTAFUTÁSsal kezdődött, a A Perczel Mór Közgazdasági Szakközépiskolától a Kálvária-dombig a bonyhádi diákság közreműködésével. Majd az ÜNNEPI MEGEMLÉKEZÉS A KÁLVÁRIA-DOMBON ÉS EMÉKSZALAGOK ELHELYEZÉSE PERCZEL MÓR HONVÉDTÁBORNOK SÍRJÁNÁL folytatódott, ahol emlékbeszédet mondott Takácsné Vercse Erzsébet középiskolai történelemtanár. Közreműködtek: a Vörösmarty Színjátszó Kör tagja (vers) és a Városi Zeneiskola népzene tagozatának növendékei.

Nemzetőr esküvő

Norbi és Anna, két fiatal felnőtt ember - akik sok szállal kötődnek nemzetőrségünkhöz - életük összekötéséről döntöttek. Mátyás Norbert nőr. ftőrm. és Nagy Annamária házasságkötése a bonyhádi alegység számára is különleges alkalom volt, hiszen első alkalommal álltunk díszőrséget esküvőn.
A városi Polgármesteri Hivatal fogadta az ifjú párt, akik eme méltó ünnepet díszőrségünk tagjaival együtt élhették meg, az ő szolgálatuk közepette.
Kívánunk életükhöz sok erőt, egészséget, nemzetőr szerencsét!

Mohácsi csata ünnep

A Mohácsi csata 487. évfordulóján (1526-2013), a mohácsi csata helyszínén emlékeztünk meg az eseményről. A régészeti feltárásokat követően, 1976-ban nyílt meg a Történelmi Emlékhely. A park területe 1700 katona végső nyughelye. 2012 óta hivatalosan Nemzeti Emlékhely rangot viselő helyszín.
Az idei ünnepen jelen volt és beszédet mondott Radnainé Dr. Fogarasi Katalin a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke, Szekó Jószef országgyűlési képviselő, Siposné prof. dr. Kecskeméthy Klára ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar egyetemi tanára. Díszőrséget adott és a koszorúzásokban segédkezett az MNOSZ Tolna Megyei Egyesülete és a szedresi településőrök.

 fotók: bátaszéki nemzetőrség