Az Aradi 13 mindenki számára ismerősen cseng. Sokunknak azonban inkább emelkedett hangvételű ünnepet jelent, semmint 13 hús-vér embert. 13 katonai vezető és számos magyar katona vérbe fagyva - ez a valóság. Ám az is, hogy sok magyar katona talált menedéket külföldön, például az USA-ban, ahol nem egy nemcsak pompás katonai karriert futott be, de az észak-amerikai ország történelmének formálói is lettek. Az itthon maradt 13 katona - szimbolizálva számos bajtársuk áldozatát is - nem karriert futottak be, hanem szembenéztek a halállal. Nem lehet ítélkezni egyikük felett sem, a maguk módján mindenki azt tette, amit helyesnek vélt.
Mi, akik sok évvel utánuk egy olyan ország tagjai vagyunk, akikért ők küzdöttek, kötelességünk megemlékezni róluk, és még inkább arról, amiért harcoltak. Ez a cél egy független, szabad ország, mely nem pusztán egy elvont idea, hanem egyéni szabadságunk biztosítéka.
Idén is fontosnak véltük hát, hogy közösen a város azon polgáraival, akik ezt hasonlóan hiszik, díszőrségünkkel növeljük az ünnep fényét.
A program FÁKLYÁS STAFÉTAFUTÁSsal kezdődött, a A Perczel Mór Közgazdasági Szakközépiskolától a Kálvária-dombig a bonyhádi diákság közreműködésével. Majd az ÜNNEPI MEGEMLÉKEZÉS A KÁLVÁRIA-DOMBON ÉS EMÉKSZALAGOK ELHELYEZÉSE PERCZEL MÓR HONVÉDTÁBORNOK SÍRJÁNÁL folytatódott, ahol emlékbeszédet mondott Takácsné Vercse Erzsébet középiskolai történelemtanár. Közreműködtek: a Vörösmarty Színjátszó Kör tagja (vers) és a Városi Zeneiskola népzene tagozatának növendékei.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése