1956 - 2015 Október 23. Forradalom

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet meg­szállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tün­te­té­sével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával feje­ződött be Csepelen november 11-én. A szovjet tankokkal eltaposott és vérbe fojtott magyar forradalom és szabadságharc eseményeit a Kádár-korszakban ellenforradalomnak minősítették a korabeli történészek és kommunista politikusok. (f: wikipedia)
Részben a bonyhádi eseményekre emlékezve (>>), részben az országos, sőt nemzetközi vonatkozásait kiemelve jártuk végig a helyi ünnep helyszíneit a katolikus templomtól a temetőig. A korábbi évekhez hasonlóan díszőrséget álltunk az Iparos Udvarnál is, ahol anno 1956-ban megalakult a bonyhádi nemzetőrség. Idén ketten 1800-as korabeli, ketten pedig jelenkori nemeztőr egyenruhában vettünk részt. Egy jelölt tagunk verset szavalt és dobbal jelölte a menet ritmusát.

Törénelmi emlék került elő a padlásról

Léleképítő előadás 2015. október 12-én hétfőn 18 órakor Zetényi Csukás Ferenc Dr.Tóth Csaba Attila Horthy Miklós a katona, valamint Horthy Miklós és a szekszárdi kórház címmel tartottak előadást

 85 évvel ezelőtt, a gazdasági világválság kellős közepén, 1930. október 12-én adták át az új 800 férőhelyes európai színvonalú szekszárdi kórházat. Az intézménynek a Vármegye hálából a „Tolna Vármegye Horthy Miklós Közkórháza„ nevet adta, és ezen a napon leplezték le a kórház főterén felállított Horthy Miklós szobrot, mely átvészelte a világháború és az 50-es évek pusztításait. Hála a Wosinsky Mór Múzeum mindenkori vezetésének, a szobor békésen pihenhetett a múzeum padlásán, ellenállva minden további beolvasztási kísérletnek. A szobor a kétezres évek derekán bekerült a múzeum terébe, ahol ma is látogatható. 

 70 év után a szekszárdi Honvéd Hagyományőrző Egyesület [és vitéz lovag Kovács János nőr. tábornok úr] jóvoltából, mint múzeumi tárgy, a Horthy szobor most először a múzeumon kívül megtekinthető lesz a Léleképítő ideje alatt, az előadás illusztrálása céljából a Vármegyeháza dísztermében. 
 Vármegyeháza díszterme Szekszárd, Béla Király tér 1. 
Minden érdeklődőt tisztelettel hív és vár a Léleképítő házigazdája: Dr. Tóth Csaba Attila. 

Október 6.

 Mára népszerű, mondhatni újra felfedezett lett az aradi tízenhárom utolsó szava a kivégzése előtt. Tény, hogy érdemes rajtuk meditálni, ezért csatoltuk a képek után.
 A Perczel Mór Szakközépiskolától a Kálvária-dombig tartó, fáklyás stafétafutással kezdődött az október 6-i megemlékezés kedden Bonyhádon. Perczel Mór honvédtábornok sírjánál Bischof Tamás pedagógus mondott beszédet, a résztvevők pedig szalagok és koszorúk ehelyezésével rótták le tiszteletüket a hősök emléke előtt. A háttérben zenével, a bonyhádi hagyományőrző nemzetőrök teljesítettek tiszteletadást és álltak díszőrséget.

Az Aradi vértanúk utolsó mondatai
 
Aulich Lajos
(1793–1849) német
honvéd tábornok
„Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot.”
Damjanich János
(1804–1849) szerb
honvéd tábornok
„Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.”
Dessewffy Arisztid
(1802–1849) magyar
gróf, honvéd tábornok
„Tegnap hősök kellettek, ma mártírok… Így parancsolja ezt hazám szolgálata.”
Kiss Ernő
(1799–1849) örmény
honvéd altábornagy
„Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.”
Knezić Károly
(1808–1849) horvát
honvéd tábornok
„Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.”
Láhner György
(1795–1849) német
honvéd tábornok
„Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.”
Lázár Vilmos
(1815–1849) örmény
honvéd ezredes
„Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.”
Leiningen-Westerburg Károly
(1819–1849) német
gróf, honvéd tábornok
„A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.”
Nagysándor József
(1803–1849) magyar
honvéd tábornok
„De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.”
Poeltenberg Ernő
(1808–1849) osztrák
lovag, honvéd tábornok
„Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.”
Schweidel József
(1796–1849) magyar
honvéd tábornok
„A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.”
Török Ignác
(1795–1849) magyar
honvéd tábornok
„Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.”
Vécsey Károly
(1803-1849) magyar
gróf, honvéd tábornok
„Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.”