2019. március 20., szerda
Március 15.
Egyesületünk tagjai részt vettek a bonyhádi március 15-i, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére tartott megemlékezéseken több helyszínen is. Reggel az evangélikus temetőben emlékeztünk meg Borbély Józsefről, a helyi nemzetőrség megszervezőjéről, illetve Friedrich Erhardtról, a bonyhádi nemzetőrök egyik tisztjéről. Ezt követően díszőrséget álltunk a Markovics Milán Mór százados, tábori lelkész által tartott szentmisén a katolikus templomban. A városi ünnepség keretében pedig megtörtént a csapatzászló avatásunk ünnepélyes keretek között. A zászló pontos mása az 1848as Tolna megyei nemzetőr zászlóalj csapatzászlaljának, amelyet jelenleg a Hadtörténeti Múzeumban őriznek. A hagyományos szertartás során először Markovics Milán Mór tábori lelkész áldotta meg a zászlót, majd korabeli szokás szerint a lelkész és a zászlóanya után a csapat tagjai is szögekkel rögzítették a zászlót a rúdjához. Markovics Mihályné zászlóanya felkötötte az avatás és áldás emlékére a zászloszalagot is, majd a csapatzászlót átadta dr. Borsos Balázs hagyományőrző nemzetőr hadnagynak, a csapat hagyományőrző parancsnokának. A parancsnok ezután megosztotta a jelenlévőkkel Cserey Ignác őrnagynak a budai 2. Honvéd zászlóalj zászlószentelésén 1848ban elhangzott beszédének néhány gondolatát, majd reményét fejezte ki, hogy a zászló alatt a bonyhádi csapat a jövőben sokszor fog megemlékezni a forradalom és szabadságharc Tolna megyei hőseiről, méltó emléket állít a nemzetőröknek, akik e zászló alatt harcoltak akkoriban. Miután a parancsnok díszsortűz kíséretében átadta a csapatzászlót a zászlóvivőnek, a csapat felsorakozott a zászlaja alatt, és a Rády József Huszárbandériummal együtt vezették a menetet Perczel Mór tábornok sírjához, ahol díszőrséget adtak, és az ünneplőkkel együtt elhelyezték az emlékezés koszorúit.
Címkék:
bonyhád,
forradalm,
március,
nemzetőrség,
zászlószentelés
2019. március 17., vasárnap
Zsámbék Kézifegyver
Február 10-én egyesületünk részt
vett a Zsámbékon megrendezett III. Kézifegyver kiállításon, melyen számtalan
sokasággal vettek részt mind kiállítók, mind nézők. Reggel tíztől körülbelül délután négyig szinte folyamatos
puskaropogás volt hallható a környéken.
A kiállítók közt találhattunk vikingektől kezdve. varsói
szerződéses katonákon át a skót gyalogos hagyományőrzőig mindenfélét. A második
világháborús hagyományőrzők voltak a legtöbben, ők egy kisebb hadijátékot is
megrendeztek egymás között.
A mi bemutatónk körülbelül félórás volt, bemutattuk a
korabeli toborzás menetét, s az őrmester úr elmondta a nemzetőrség történelmi
hátterét, illetőleg bemutatta, hogy egy nemzetőr milyen felszerelésekkel
rendelkezett, és azoknak mi volt a rendeltetése. Ezután lőttünk egy sortűzet vezényelt
töltéssel, és egyet önálló töltéssel. Sajnos a második esetben egyetlen puskán
kívül semelyik nem sült el, mely jelenség valóban gyakori volt akkoriban is.
Miután a csapatok mind
bemutatkoztak, és lement a világháborús hagyományőrzők hadijátéka, illetve a
viking hagyományőrzők párbaja, mi lehetőséget adtunk mindenkinek a puskák
kipróbálására, a csöpörgő eső ellenére is.
Egészen díszes, változatos
korszakok hagyományait megőrző társaság jött össze, mondanom sem kell, jól
éreztük mi is magunkat, volt helye mindenkinek kiállítani a felszerelésüket,
egyenruháikat és nem utolsó sorban, a fegyvereiket.
Jövőre is tervezünk megjelenni
ezen a színvonalas eseményen.
Erőt, Tisztességet!
Bakó Péter
hő. köznemzetőr, dobos
Perczel Miklós Nemzetőr Bandérium
Hagyományőrző Egyesület
2019. március 15., péntek
Múzeumban a gyerekek
Március 14.-én a bonyhádi
Völgységi Múzeumban jártunk, hogy a múzeumpedagógiai osztállyal közösen
hangoljuk a bonyhádi diákságot március idusára. A foglalkozás az Ókértől
Ozoráig című időszaki kiállításhoz (Melynek megalkotásában sokat segédkezett
egyesületünk elnöke, Bodai Barna is) kapcsolódott. A foglalkozáson a diákok
kokárdát, csákót készíthettek, mi addig az udvaron az állandó lőporfüstért
voltunk felelősek.
Az első csoport 250 fővel délelőtt fél 10-kor
érkezett meg. A korosztályok változtak, a harmadik osztályos tanulóktól kezdve
a nyolcadik osztályig minden korcsoporttal összefutottunk a nap folyamán. A
diákok előtt őrmesterünk szónokolt, sok kérdést tett fel a diákoknak, akik
kisebb-nagyobb segítséggel megválaszolták a kérdéseket. A nyitó kérdést – „ki
tudja, milyen ruha van rajtam?”- meglepetésünkre sokan helyesen válaszolták
meg, egy negyedikes fiú rögtön rávágta, hogy nemzetőr. Természetesen a huszár
klisé nem maradhatott el a nap folyamán, de mellette voltunk „rendőrök és
kommandósok” is.
Miután
mindent elmeséltünk a kor harcászatáról, ruháiról, fegyvereiről, nem
maradhatott el a szuronyharc és a sortüzek sokasága sem. A kovás puskáknak
hála, többször be tudtuk mutatni azt is, hogy milyen, mikor a három puskából
egy, vagy épp egy sem sül el. Utóbbi esetben elmeséltük a gyerekeknek, hogy
ilyen gyakran előfordult a rohamozó ellenséggel szemben is, erre ők együtt érző
nevetéssel reagáltak.
A nap
folyamán 10 órától délután 4-ig nagyjából 500 gyermek fordult meg
előadásainkon, de sok érdeklődő jött oda hozzánk az utcáról is. A múzeummal
szomszédos öregek otthonából is sok idős érkezett, ők is érdeklődve élvezték a
bemutatónkat.
Késő
délután a Magyar Honvédség munkatársai tartottak csapatunknak tájékoztatót az
önkéntes, szerződéses és hivatásos katonai szolgálatról. Egyesületünkben két
szerződéses katona is tag, illetve sokunk érintett a katonai pályát illetően,
így mindenki élvezte a közvetlen hangvételű előadást.
Bodai Barna hő. őrm.
2019. március 6., szerda
Szolnok 1849-2019
Március 2-án játszottuk újra a Szolnoki csatát, melynek idén 170 éve, hogy megtörtént. A városnak stratégiailag fontos szerepe volt, mivel híddal rendelkezik a Tiszán.
Történelmi háttér (részletek Hermann Róbert
Rubiconban publikált cikkéből): a Vécsey Károly vezérőrnagy vezette 6. és a
Damjanich János vezérőrnagy vezette 8. hadosztály február végén Cibakháza és
Törökszentmiklós között álltak fel. A magyar fővezér, Henryk Dembiński
altábornagy tervében fontos szerep jutott a két hadosztálynak. Feladatuk az
volt, hogy Szolnoknál megtámadják az ott található ellenséges hídfőt, s nagy
erőkkel előnyomulva, magukra vonják az ellenséges fővezér, Windisch-Grätz
figyelmét, mialatt a magyar fősereg az Eger–Gyöngyös–Hatvan–Budapest útvonalon
a császáriak oldalába kerül.
Ezt a tervet
azonban a kápolnai csata meghiúsította. Ennek ellenére a támadást nem fújták
le, így március 5-én megkezdődött a Szolnok elleni bekerítő hadművelet. A
magyar támadók legalább 12 000 főt és 35 löveget számláltak; ennek az erőnek
kb. egynegyede tartozott Vécsey hadoszlopához. Karger dandárja nagyjából 5800
főt és 12 löveget, Ottingeré 1450 főt és 6 löveget számlált.
Csapatunk
reggel tízkor már gyakorlatozott, hiszen három újonccal kezdhettük az idei
szezont. Szokásunk szerint a Váci Huszár és Nemzetőr Bandériummal együtt
alkottunk egy egységet. Ebédünket a honvédtiszti étkezdében fogyaszthattuk,
mely egy finom, kiadós adag jókai bableves volt. Délután, míg a koszorúzások
zajlottak, mi felelevenítettük a tűzfogásokat. A csatatéren pirotechnikát
telepítettek ki, hogy még látványosabb legyen a hadijáték, illetőleg még kettő
darab füstgránátot is kaptunk, hogy megteremtsük a csatatéri ködöt. Egységünk a
jobb szárnyon harcolt együtt a Wysocki Légió Hagyományőrző Egyesülettel.
Az ütközet az
osztrákok egy tüzérségi pozíciójának elfoglalásával kezdődött, melyet a Budai
2-ik és a Szegedi 3-ik Honvédzászlóalj zászlóalj tett meg, ezután
elhelyezkedett a magyar tüzérség, és sortűzzel üdvözölte a császáriakat. Az
osztrák sereg az előnyomulásra válaszul a vérteseket vetette be
Hosszas küzdelem árán egy mindent elsöprő szuronyrohammal
azonban megtörtük az utolsó védelmi vonalukat, és Szolnokot újra magyar kézben
tudhattuk.
A csata után Székely Tibor, a Magyar Huszár és Katonai
Hagyományőrző Szövetség elnöke mondott beszédet, dicsérte az alakulatok
fejlődését mind a kiképzettség, mind a felszerelés terén.
Idén 23. alkalommal rendezték meg a Szolnoki hadijátékot,
130 gyalogossal, 30 tüzérrel, 8 ágyúval és 15 lovassal, és Brno-ból jött egy
cseh gránátos hagyományőrző csapat is.
Találkozzunk jövőre is Szolnokon!
Erőt, tisztességet!
Bakó Péter
hő.
köznemzetőr, dobos
Perczel
Miklós Nemzetőr Bandérium Hagyományőrző Egyesület
https://www.facebook.com/budaihonvedek.hu/posts/2003147086655157
https://www.facebook.com/budaihonvedek.hu/posts/2003147086655157
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)