MOHÁCS 486. 2012.

.

 Bár a törökök és a magyarok között még hazánk török megszállása alatt sem csak gyűlölet volt, azért kétszáz évnyi vérontás mégis magát magyarázza. Napjaink háborúiból azt is tudhatjuk, hogy az ember képes a legembertelenebbre: testi és mentális kínzásokra.
  

    "Az oszmán-törökök hódítása a 14. század végén érte el a Magyar Királyság határait, majd Nándorfehérvár (Belgrád) 1521. évi elfoglalásával vetette meg lábát Magyarországon. Ettől kezdve állomásoztak török csapatok magyar területeken. Tartós beren­dezkedésükre végül a mohácsi vész (1526), majd Buda eleste (1541) teremtett lehetőséget. Ettől kezdve folyamatosan bővítették az ország középső részén megszállt területeiket, amelyek Szigetvár és Gyula eleste (1566) után már a késő középkori magyar állam 40 százalékát tették ki. Ezt az ék alakú területet az 1699. évi karlócai békéig birtokolták, megszálló csapataik se­gítségével kiépítvén saját várláncolatukat, közigazgatásukat és adóztatási rendszerüket." - MVE

A történelem fintora, hogy ma a törökökkel együtt szolgálnak magyar katonák a NATO-ban, így például a Bosznia-hercegovinai EUFOR misszióban.

Ha megkérdezzük, hogy mire volt jó ez a hosszú szenvedése mindkét nemzetnek, akkor néhány évtizede még az ország, illetve a birodalom fennmaradásáról esett szó. Ma azonban inkább a belőle levont tanulságok és bölcsesség az, ami leginkább szolgálja azt a jót, amiért képesek vagyunk összefogva más, egymás ellen háborúskodó nemzetetek között békét teremteni.

Talán ez az, amire mi nemzetőrök is gondolhatunk, amellett, hogy az elesett katonák hősies helytállása és áldozatuk előtt tisztelgünk. Az ünnepségen felszólalók többször említették a NATO tagságunkat, ami politikai tartalma mögött ilyen emberi magasztos elemeket is sejthet.

Az ünnepségen Szekó József országgyűlési képviselő, Mohács város polgármestere mondott beszédet, majd Surján László, az Európa Parlament képviselője után Kátai Zoltán kobzos előadását követően ünnepi beszédet mondott Eleni Tsakopoulos Kounalakis (levele itt olvasható), az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete. Az ünnepen a közös imát Bábel Balázs érsek vezette, majd a különböző szervezetek (beleértve a Nemzetközi Szent György Lovagrendet) a Nemzetőrséggel elhelyezték koszorúikat.

.

AUGUSZTUS 20.

Nemzetőrségünk már évek óta díszőrséggel támogatja a városi Szent István napot. Idén templomszentelési emlékünneppel és ünnepi istentisztelettel kezdődött az augusztus 20-i program Bonyhádon az evangélikus templomban. A katolikus templomban a szentmisét pater Illés Albert S.J. celebrálta.

A művelődési központ előtti téren Potápi Árpád János polgármester ünnepi köszöntő beszéde után megszegte az új kenyeret, amelyet Aradi András evangélikus lelkész, Erb József katolikus plébános, Mészáros Zoltán református lelkész, Pátkai Béla baptista lelkész áldottak meg.

A Bonyhád Város Önkormányzati Képviselő-testülete által 1997-ben alapított, az oktató-nevelő munkában, illetve a tehetséggondozás területén kiemelkedő eredményt elért személyek számára létrehozott Merész Konrád-díjat és mellette az  Év Pedagógusa Díjat (amit oktatási miniszter írt alá) 2012-ben Markovics Mihályné, a Varázskapu Bölcsőde és Óvoda idén nyugdíjba vonult, egykori intézményegység-vezetője vehette át, aki egyben a helyi nemzetőrség lelkes támogatója is. Ezúton is gratulálunk neki!

Pályaleírás

Markovics Mihályné született Schreiber Hilda. Édesapja bányász, édesanyja kereskedő, majd főként háztartásbeli, akik két nővérével a II. világégéskor kerültek Eszékről Nagymányokra.

Nagymányokon született. Általános iskola után a bonyhádi Petőfi Sándor Gimnáziumban érettségizett.

1973-ban képesítés nélküli óvónőként kezdett el dolgozni bonyhádi Cipőgyár óvodájában.

A kecskeméti Óvónőképző Intézetben 1978-ban óvónői oklevelet szerzett.

Férje Markovics Mihály. Házasságukból 2 fiú született Márk és Milán Mór.

A Cipőgyár 1989-ben átadta a városnak az óvodáját, melynek tag óvodavezetője lett.

Aktívan részt vállalt a bonyhádi óvodák helyi óvodai nevelési programjának kidolgozásában.

2000 júniusában Bonyhád Város Önkormányzata 5 évre a város óvodáinak vezetői feladatok ellátásával bízza meg. Feladatainak minél hatékonyabb elvégzése érdekében elvégezte a közoktatás vezetői iskolát. Időközben a hét bonyhádi tagóvoda hat kistérségi tagóvodával bővült.

Ezek igazgatása, szakmai vezetése igazi kihívást jelentett számára.

Életének egy mottóját Vörösmartytól többször idézte „csak az a közösség becsüli meg magát és jelenét, kinek gondja van a múltra”

Az ő forrásfeldolgozásának (mely a másoddiplomájához kapcsolódik) eredménye egy igen gazdag bonyhádi óvodatörténeti kiállításból létrehozott Óvodamúzeum a Perczel utcai óvodában. Később egy kétszerzős műnek lett mindez alapja, amely 2004-ben került nyomtatásra, s melynek címe: 110 évesek a bonyhádi menedékházak.

Munkabírása, talpraesettsége bizonyította, hogy képes a feladatok ellátására, ezért 2005 szeptemberétől Bonyhád Város Önkormányzata újból megbízta a vezetői feladatok ellátásával. Ezen megbízatását egészen ez év június 30.-ig látta el.

Pályáját - mint óvónő a gyerekek iránti szeretet, a kiemelkedő szakmai felkészültség, kreativitás és kezdeményező képesség jellemezte. Nyitott az új módszerek, eljárások iránt. Sokat tett a hátrányos helyzetű gyerekek érdekében.

Amikor csak tehette a gyerekek közé ment, így egyrészt a gyakorlatban is láthatta, hogy mi az, amit valóban tenni érdemes, másrészt lehetősége volt rendszeresen is találkozni a gyerekekkel azokon a hittanórákon, melyeket vezetőként is megtartott heti rendszerességgel.

Vezetőként a csökkenő gyereklétszámok ellenére küzdött az óvodák megmaradásáért, az emberek álláshelyeiért. Nagyfokú empátiát tanúsított a dolgozók iránt és jó munkakapcsolatot alakított ki a fenntartókkal és társintézményekkel.

Munkáját 1990-ben Miniszteri Dicséretben, 2012-ben BONI díjjal és Pedagógus Szolgálat Emlékéremmel ismerték el.

2010-től a Bonyhádi Német Kisebbségi Önkormányzat vezetőségi tagja.

BIKÁCS VITÉZEI

A bikácsi templom melletti parkot Hősök emlékparkjának nevezték. Méltó helye a közelmúltban felállított emlékműnek, mely a Bikács Vitézei nevet kapta.
Augusztus 11-én ennek felavatási ünnepségén vett részt alegységünk.

A programot a Bikács önkormányzata, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület és a Történelmi Vitézi Rend szervezte.

A műsort a himnusz, a történelmi zászlók és az egyházi áldás tette méltóbbá és színesebbé, majd a hivatalos beszédek után kürtszó zárta az eseményt. (melyről a megyei média is beszámolt.)

Az ünnepség keretein belül Sándor Alajost posztumusz tüntették ki helytállásáért, az '56-os jubileumi emlékkeresztet unokája vette át a Magyar Vidék Országos '56-os Szövetségtől.

Szintén kitüntetést kapott Vitéz Kovács János, egyesületünk megyei vezetője, aki a Honvéd Hagyományőrző Egyesület Megyei Jogú területi vezetője is egyben. A Történelmi Vitézi Rend bronz érdemkereszttel ismerte el munkáját. Gratulálunk neki!

A díjazásban részt vevő Markovics Mihály nőr. tzls-nak és a díszőrségben szerepet vállalt tagjainknak köszönet a kitartó szolgálatért!

A vitézek névsora:

Vitéz Buda (Blaser) János;
Vitéz Kardos (Kämpfner) János;
Vitéz Reményi (Reisinger) György;
Vitéz Sáfári (Schmauser) János;
Vitéz Sipos (Spiegel) Ádám;
Vitéz ifj. Sipos (Spiegel) Ádám

.

1920: TRIANON - 2012

   A trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékezik az ország minden év június 4-én, melyet 2010-ben nyilvánított az országgyűlés a nemzeti összetartozás napjává. 1920. június 4-én írták alá a paktumot Franciaországban, melynek máig tartó sebei, hogy Magyarország területének  kétharmadát elveszítette, lakosságának több mint 60%-a került idegen földre.

   Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

    Ennek emlékezete Bonyhádon a napján elmaradt, hiszen éppen 18.00-kor zúdult óriási eső (zivatar) a városra. Egy nappal később a megfelelő időben (így sajnos kisebb létszámmal) de közösen ott volt mindenki, aki ki tudta nyomozni az új időpontot.
   A Trianon-megemlékezésen Bischof Tamás történelem tanár és a Perczel szakközépiskola diákjai szerepeltek.

.

HŐSÖK NAPJA BONYHÁD

A bonyhádi Hősök Napja az Airsoft Sport Egyesületnek köszönhetően nagyszabású rendezvény, mely a város szélén egy nagy területen idén újra egy bázist alakított ki e nap alkalmából. A táborba az ország minden pontjáról érkeznek katonai hagyományőrzők: amerikai, szovjet, magyar és német korhű ruhákban és járművekkel. Már önmagában is kész kiállítás a tábor, ám jelen vannak gyűjtők és kézművesek is. A gyerekeknek rendőrjárművek, habparti és rengeteg finomság is járt. Természetesen a lovak sem maradtak el, nem utolsósorban a huszárok miatt.

11.00-kor indultunk át a táborból a városba a két világháborús emlékműhöz. A menetet a rendőrség biztosította. Nagy látványosság volt hiszen az összes táborbeli, korabeli katonai és rendőrjármű vonult végig, élünkön a huszárokkal.

Mi, nemzetőrök, főszereplők voltunk, hiszen mi álltunk díszőrséget, mi koszorúztunk és mi vezényeltünk. Mindezt egy század katonai hagyományőrző támogatta.

A program koszorúzás része katonanótákkal és a himnusz éneklésével gazdagodott. Az ebéd után a rendőrség CRC tömegoszlatás felszereléssel a gyerekeknek adott szórakozási lehetőséget, közben harcművészeti-küzdősport bemutatók következtek. Ez utóbbiban két nemzetőr bajtársunk is részt vett.

A program három napos volt, és a fent említettek is csak ízelítők, beszéljenek inkább a mai nap készült fotók.

HŐSÖK NAPJA KISMÁNYOK

..

A bonyhádi Hősök Napja előtt (05.20-án) Kismányokon szolgált nemzetőr csapatunk. A falu polgármesterének külön meghívására álltunk díszőrséget. A zenés és kulturális előadássokkal gazdagított eseményen a falu apraja nagyja is részt vett. Markovics Mihály nőr. törzszászlós a díszőrség vezetője a bonyhádi cserkészek vezetőjével helyezte el a tisztelet és az emlékezet koszorúit. Utána következtek a különféle szervezetek a Rendőrséggel kezdve, melyet Bonyhád város közlekedésrendészeti és közrendvédelmi osztályvezetője helyezett el.

Mátyás Norbert nőr. törzsőrmester és Nagy Richárd nőr. őrmester álltak helyt végig az ünnepség alatt az emlékmű két oldalán.

I. VILÁGHÁBORÚS SZOBOR

<< Ilyen volt | Ilyen lett >>.

Bonyhádon sokak számára ismerős a templom melletti szobor, ami az I. világháborúban elesett bonyhádiaknak emeltetett. A szobor Hybl József 1923-as alkotása. Nagyon hasonló egy műve, ami Garán található, ott azonban az álló katonán rohamsisak található. Mivel azt is 1923-ban alkotta vélhetően csak módosított az előzőn. 

 

A bonyhádi szobor az idők folyamán nagyon elsötétedett. Elsősorban azért, mert Bonyhád legforgalmasabb csomópontjában áll. Sötétedését leginkább a kipufogógázok lecsapódásai, másrészt növények - főleg moha - okozta. Nem volt tehát szükség intenzív beavatkozásra csupán ecsetekre, melyekkel ki lehet söpörni néhány óra alatt a lerakódásokat. A szobor így újra intenzíven veri vissza a Nap fényét és kevésbé idézi egy elhagyatott temető hangulatát.

Ezt az önkéntes munkát a Magyar Nemzetőrség tagjai vállalták magukra. E munka időzítése nem véletlenszerű, hiszen május végén nagyszabású bonyhádi rendezvény kerül megrendezésre a Honvédelem napján, melyen a mi egyesületünk is aktívan részt fog venni. E rendezvény egyik fő állomása e szobor, melynél több szervezet és egyesület fogja elhelyezni a megemlékezés koszorúit.

A munkában részt vállalók: Markovics Mihály nőr. tzls., Mátyás Norbert nőr. tőrm., Nagy Richárd nőr. őrm., dr. Borsos Balázs és Markovics Milán Mór.

..

 .

..